Az orosz-ukrán határon kialakult, valamint a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségének elismerése okozta feszültség miatt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke rendkívüli csúcstalálkozóra hívta a tagállamok vezetőit. A tanácskozást személyes részvétellel Brüsszelben tartják csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök még hétfő este reagált az orosz-ukrán fejleményekre. Ebben azt hangoztatja, hogy Magyarország részese a közös uniós álláspontnak.
Az Európai Unió Tanácsa új ajánlást fogadott el a biztonságos és szabad utazás elősegítésére a koronavírus-járvány idején, eszerint a vonatkozó nemzeti intézkedéseket nem a regionális szintű járványhelyzet, hanem az egyes utazók egészségügyi állapotának figyelembevételével kell alkalmazni. Az ajánlás február 1-jén lép hatályba - közölte az uniós tanács kedden.
Az orosz-ukrán konfliktus miatt megnövekvő pénzügyi igények miatt egy kételemű pénzügyi támogatási csomagot jelentett be Ukrajna számára az Európai Bizottság elnöke.
Az Európai Unió (EU) újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedéseket, mivel - indoklása szerint - nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában - közölte az uniós tanács a közleményében csütörtökön.
Holnap, azaz január 12-én járt volna le annak a határideje, hogy a tagállami szakértők panelje véleményezhesse a szilveszter éjjel kiküldött európai bizottsági javaslatot a fenntartható energiahordozókkal kapcsolatban, de ezt január 21-re elhalasztották.
Megszületett a gazdasági és pénzügyminiszterek keddi brüsszeli ülésén az uniós áfa-irányelv módosításáról szóló egyhangú megállapodás, amelynek értelmében például kedvezményes áfakulcsot alkalmazhatnak majd a tagállamok a napelemekre, a hagyományos és elektromos kerékpárokra, a gyermek ruházati termékekre, illetve a hulladék újrahasznosítási szolgáltatásokra is.
Magyarország és Dánia nemmel szavazott az uniós tagállamokat tömörítő Tanács hétfői ülésén arról, hogy milyen álláspontot képviseljen a Tanács a megfelelő minimálbérek uniós keretéről szóló intézményközi tárgyalásokon – tudta meg az EUobserver. Két másik tagállam, ahol jelenleg nincs kormány, Ausztria és Németország, tartózkodott a szavazáskor, bár a német kormány korábban már jelezte, hogy támogatja a tervet. Egy másik témában egy hétfői lapértesülés arról szólt, hogy Magyarország Észtországgal együtt az uniós társasági adóról szóló magatartási kódex módosítását blokkolta a nagyköveti ülésen. Ott ennek azért nagyobb a súlya, mert az a döntés egyhangúságot követel meg, de lehet, hogy végül csak taktikai (mozgástérbővítési) oka van a lépésnek, mindenesetre fontos, hogy ma hogyan szavaz Varga Mihály magyar pénzügyminiszter, illetve észtországi kollégája a gazdasági és pénzügyminiszterek brüsszeli ülésén. Frissítés! Kedd délután kiderült, hogy Varga Mihály és észt kollégája is nemmel szavazott, így tehát blokkolták a magatartási kódex módosításának tervét.
A lengyel-fehérorosz határon brutális hibrid támadás zajlik, az Európai Uniónak (EU) határozottan kell reagálnia erre - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács (ET) elnöke szerdán Varsóban, miután Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel tárgyalt.
Rendkívüli energiaügyi miniszteri uniós tanácsülést tartanak ma Luxemburgban, amely előttre úgy tűnik, hogy három főbb táborra szakadtak a tagállamok az elszálló áram- és gázárak láttán. Éppen ezért egyelőre tövid távú egyhangú megoldásra sem lehet számítani, így az árak valószínűleg legalább tavaszig megemelkedett szinteken maradhatnak.
Az Európai Unió tagállamainak vezetői állva tapsolva búcsúztatták pénteken brüsszeli csúcstalálkozójukon a 16 év kormányzás után visszavonuló Angela Merkel német kancellárt.
Az energiaválság rövid távú negatív hatásainak kezelésére azokhoz az intézkedésekhez nyúljanak a tagállamok, amelyeket a minap közzétett az Európai Bizottság, magyarul egyhangúan eldöntötték az uniós állam- és kormányfők, hogy mindenki egyedül oldja meg otthon a bajokat az étlapról választható lépések segítségével – gyakorlatilag erről szól a csütörtökön kezdődött EU-csúcs első napjának zárónyilatkozata energiás ügyekben. Különösen beszédes, hogy Angela Merkel leköszönő német kancellár arra figyelmeztetett: ne keverjék össze az állam- és kormányfők az energiaválság témáját a nyáron megjelent „Irány az 55%! nevű klímavédelmi csomaggal, mert ez két külön téma és a csomagnak alig van hatása az energiaárakra. Az is beszédes, hogy míg a tegnapi EU-csúcs előtt ezt a csomagot erősen bírálta Orbán Viktor kormányfő és a teljes újragondolását szorgalmazta, sőt a vétót is belengette azért, hogy az ETS rendszer közlekedésre és ingatlanokra kiterjesztését megakadályozza, addig a csúcstalálkozó termében csak egy hatáselemzés elkészítését szorgalmazta a Politico információi szerint. Az is lényeges persze, hogy végül a zárónyilatkozatba nem került bele az ETS-rendszer kiterjesztésének témája, sőt maga az "Irány az 55%!" csomagra utalás sem, és a hathatós V4-összefogás mellett a cseh kormányfő érte el azt, hogy végül ki kell vizsgálni a karbonkvóta-kereskedelem terén az ügyletkötési gyakorlatot. Jövő kedden az energiaügyekért felelős miniszterek tovább tárgyalnak a lehetséges lépésekről.
Megkezdődött az uniós tagországok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozója, amelynek középpontjában a megemelkedett energiaárak, az erősödő migráció, a koronavírus-járvány okozta válság, a digitális átállás kihívásai, és az uniós külkapcsolatok állnak.
Az október 21-22-i EU-csúcson domináns téma lesz az energiaárak elszabadulása, és rá pár napra, október 26-án rendkívüli miniszteri tanácsülést is tartanak ugyanerről a témáról Luxembourgban - derül ki az Európai Tanács ülésnaptárából.
Az energiaárak emelkedése miatt kialakult helyzetben a szabályozó hatóságok kiemelt feladata az energiafogyasztók védelme és megfelelő tájékoztatása – mondta Ságvári Pál a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az Energiaszabályozók Európai Tanácsának (CEER) Közgyűlésén.
Az idénre tervezett 50-ről 200 millió euróra emeli az Európai Unió a humanitárius segélyek volumenét az uniós költségvetésből, de közben befagyasztja a 2021-2027-es időszakra összesen szánt 1 milliárd eurónyi fejlesztési támogatást – jelezte a keddi rendkívüli G7-csúcs utáni sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen.
A következő napok, beleértve a hétvégi egyeztetéseket is, kritikusan fontosak abból a szempontból, hogy mikor kaphatja meg a magyar helyreállítási terv a brüsszeli jóváhagyást és hogy mikor és milyen feltételek mentén jöhetnek majd az EU-pénzek Magyarországra, ha jöhetnek – rajzolódik ki azokból az információkból, amelyeket név nélkül nyilatkozó brüsszeli források mondtak el a Portfolio-nak. Az alábbiakban az egyre bonyolultabb ügyet és az előttünk álló lehetséges forgatókönyveket is felvázoljuk, mert a téma láthatóan befolyásolja még a forint árfolyamát is, hiszen tegnapra kéthavi mélypontra bukott az erősödő kamatemelési várakozások mellett is.
Több egybehangzó brüsszeli értesülés szerint az Európai Bizottság egyelőre nem adja áldását a magyar kormány által május 12-én benyújtott helyreállítási tervre, a benne foglalt 2511 milliárd forintos támogatási programra, mert további korrupcióelleni intézkedéseket, illetve a pénzek szabályos felhasználását garantáló lépéseket vár el a testület.
A koronavírus-válság által okozott súlyos gazdasági megrázkódtatás enyhítésétől kezdve a költségvetési politika koordinációján át a bankunió hiányzó láncszeméig és a digitális euró bevezetéséig számos igen fontos gazdaságpolitikai témában tartott az elmúlt években lényegében titkos egyeztetéseket négy kulcsfontosságú uniós intézmény elnöke. A megbeszéléseken nem születtek hivatalosan döntések, csak koordinációs jellegük volt a hivatalos kommunikáció szerint, mégis sok fontos témában lényeges következménye volt annak, aki a négy vezető között elhangzott. Mindez új megvilágításba helyezi az uniós döntéshozatal átláthatóságával és elszámoltathatóságával kapcsolatos vitákat is, hiszen a külvilág ezekről az eseményekről nem tudott, és pontos jegyzőkönyvek sem készültek az elhangzottakról.